Jónéhány hetes (hónapos?) hallgatás után jövünk újra, bár hál'Istennek sokakkal sikerült találkozni otthonlétünk hat hetében, ami meglehetősen sűrűre sikeredett (ld. előző poszt).
Július 9-e óta újra itt vagyunk Kodiban, ahova erre az őszi szemeszterre jöttünk vissza.
Hálásak vagyunk Istennek, hogy visszahozott bennünket, és a Delhi reptér imaszobájánál sétálva azt is felismerhettük, hogy a tavalyi ismeretlenhez és bizonytalansághoz képest a mostani (haza)érkezésünk ég és föld volt! Velünk együtt pedig - hál'Istennek - az eső is megérkezett, ld. az erkélyünkről:
Az esti fél9-es hazaérkezés után első éjszaka nem aludtunk túl sokat, hiszen másnap reggel fél8-kor már indultunk a tanári csendesnapra, amit most nem az iskolában tartottunk, hanem a Poondi nevű iskolai táborhelyen (részletesebben ld. 56. poszt), ami összességében nagyon jó választásnak bizonyult. Jó volt itt kezdeni a tanévet, bár szomorúan láttuk, hogy a tóban nincs víz, viszont örültünk az új építeseknek, a kötélpályának és az új kunyhóknak.
Boróka is eljött, A (aki az idén az általános iskola pszichológusa lesz!) és O otthonmaradtak, ők kevesebbet aludtak a repülőúton...
A tartalmi részért én voltam felelős, mint az iskola erre az évre megbízott iskolalelkésze, és talán olyan napot sikerült összerakni, amiből sokan tudtak töltődni.
Egy tízállomásos imaösvényt készítettem, amihez alapötletként a svéd Linnebö püspök élet gyöngyeit használtam, ill. az asztalokról gondolkodtunk együtt, ami elválaszthat (ld. Máté vámszedőnél), de össze is köthet. A nyitó áhítat Máté elhívásáról szólt, a záró bibliatanulmány pedig az emmausi tanítványok történetéről, amelyben Varga Gyöngyiék TapAsztal,/VigAsztal/MarAsztal/MagAsztal négyesét vettük végig interaktívan, napközben pedig ideális asztalokat készítettek a csoportok.
Közben volt idő játékra, sétára, kötetlen beszélgetésre is. Adja Isten, hogy az ő áldása legyen ezen a szemeszterünkön is!
Kodiba visszaérkezve készültünk tovább az új tanévre, természetesen vártuk az új diákokat, workshopot tartottunk, amelyen az iskola küldetéséről (Vision and mission) beszélgettünk.
A város május óta ugyan nem sokat változott, de amint ezen a képen (credit: KodaiSera) látjátok, az elmúlt évtizedekben igenis sokat - és ebből a szempontból nem előnyére, bár valószínűleg ez több helyen elmondahtó...
Iskolánk multifunkcionális tere megújult, nemcsak új tetőt kapott a fedett sportpálya, hanem a játékfelület is nagyobb lett, ill. a spéci (ruganyos) felület talán minden igényt kielégít - bár a karácsonyi vacsorakor majd nagyon jól le kell szőnyegezni...
Két istentisztelet is tartottunk már, és nekem ez hihetetlen nagy erőt ad, hogy első kérdésre mindenki igent mondott a szolgálatra, itt éppen Nicole, Sarah és Beth énekelnek, Edwin zongorázik, Joel dobol, pluszban Theo trombitált és a technikát kezelte, jöttek felolvasók, a 8.-os lányok osztották a nyomtatott istentiszteleti rendet - szóval ilyen csapattal nem rossz lelkészkedni! Az igehirdetésemben az irgalmas samaritánus története került elénk - interaktív azonosulási kérdésekkel és improvizációval (ez utóbbiért köszönet Ócsai Zolinak és Edwinnek!)
A következő istentiszteleten az előzőeken felül Victor gitározott, Sharon orgonált, én pedig Máriáról és Mártáról prédikáltam...
Zitáék elkezdték a vasárnapi iskolát nagyon jó hangulatban, én is elkezdtem a gimis ifit, Donalddal (O. fociedzőjével, aki egyébként egészségtant fog tanítani az iskolában - ld. kopaszon a kör közepén) fogjuk vezetni, első alkalommal 21-en voltunk, nagyon örültem, hogy sok új diák jött!
Az iskola évnyitóval elkezdődött, kedd reggel óta van itt az összes diák. Az iskolavezetés kicsit megújult, ketten vagyunk újak Ravival, a szingapúri barátunkkal.
A képen balról jobbra: Ashwin általános (fejlesztésekért, épületekért, stb. felelős) igazgatóhelyettes, Ganga gazdasági vezető, Kurian IBDP koordinátor, az igazgató Corey helye üres, Barbara a gimis igazgató, én az iskolalelkész (vagy ahogyan hivatalos levelezésben használni kell: Dean of Religious Life), Santhosh a tanulmányi igh. és Ravi a kollégiumok megbízott vezetője. Mellőle még András hiányzik, aki az általános iskola igazgatója.
Július 9-e óta újra itt vagyunk Kodiban, ahova erre az őszi szemeszterre jöttünk vissza.
Hálásak vagyunk Istennek, hogy visszahozott bennünket, és a Delhi reptér imaszobájánál sétálva azt is felismerhettük, hogy a tavalyi ismeretlenhez és bizonytalansághoz képest a mostani (haza)érkezésünk ég és föld volt! Velünk együtt pedig - hál'Istennek - az eső is megérkezett, ld. az erkélyünkről:
Az esti fél9-es hazaérkezés után első éjszaka nem aludtunk túl sokat, hiszen másnap reggel fél8-kor már indultunk a tanári csendesnapra, amit most nem az iskolában tartottunk, hanem a Poondi nevű iskolai táborhelyen (részletesebben ld. 56. poszt), ami összességében nagyon jó választásnak bizonyult. Jó volt itt kezdeni a tanévet, bár szomorúan láttuk, hogy a tóban nincs víz, viszont örültünk az új építeseknek, a kötélpályának és az új kunyhóknak.
Boróka is eljött, A (aki az idén az általános iskola pszichológusa lesz!) és O otthonmaradtak, ők kevesebbet aludtak a repülőúton...
A tartalmi részért én voltam felelős, mint az iskola erre az évre megbízott iskolalelkésze, és talán olyan napot sikerült összerakni, amiből sokan tudtak töltődni.
Egy tízállomásos imaösvényt készítettem, amihez alapötletként a svéd Linnebö püspök élet gyöngyeit használtam, ill. az asztalokról gondolkodtunk együtt, ami elválaszthat (ld. Máté vámszedőnél), de össze is köthet. A nyitó áhítat Máté elhívásáról szólt, a záró bibliatanulmány pedig az emmausi tanítványok történetéről, amelyben Varga Gyöngyiék TapAsztal,/VigAsztal/MarAsztal/MagAsztal négyesét vettük végig interaktívan, napközben pedig ideális asztalokat készítettek a csoportok.
Közben volt idő játékra, sétára, kötetlen beszélgetésre is. Adja Isten, hogy az ő áldása legyen ezen a szemeszterünkön is!
Kodiba visszaérkezve készültünk tovább az új tanévre, természetesen vártuk az új diákokat, workshopot tartottunk, amelyen az iskola küldetéséről (Vision and mission) beszélgettünk.
A város május óta ugyan nem sokat változott, de amint ezen a képen (credit: KodaiSera) látjátok, az elmúlt évtizedekben igenis sokat - és ebből a szempontból nem előnyére, bár valószínűleg ez több helyen elmondahtó...
Iskolánk multifunkcionális tere megújult, nemcsak új tetőt kapott a fedett sportpálya, hanem a játékfelület is nagyobb lett, ill. a spéci (ruganyos) felület talán minden igényt kielégít - bár a karácsonyi vacsorakor majd nagyon jól le kell szőnyegezni...
Két istentisztelet is tartottunk már, és nekem ez hihetetlen nagy erőt ad, hogy első kérdésre mindenki igent mondott a szolgálatra, itt éppen Nicole, Sarah és Beth énekelnek, Edwin zongorázik, Joel dobol, pluszban Theo trombitált és a technikát kezelte, jöttek felolvasók, a 8.-os lányok osztották a nyomtatott istentiszteleti rendet - szóval ilyen csapattal nem rossz lelkészkedni! Az igehirdetésemben az irgalmas samaritánus története került elénk - interaktív azonosulási kérdésekkel és improvizációval (ez utóbbiért köszönet Ócsai Zolinak és Edwinnek!)
A következő istentiszteleten az előzőeken felül Victor gitározott, Sharon orgonált, én pedig Máriáról és Mártáról prédikáltam...
Zitáék elkezdték a vasárnapi iskolát nagyon jó hangulatban, én is elkezdtem a gimis ifit, Donalddal (O. fociedzőjével, aki egyébként egészségtant fog tanítani az iskolában - ld. kopaszon a kör közepén) fogjuk vezetni, első alkalommal 21-en voltunk, nagyon örültem, hogy sok új diák jött!
Az iskola évnyitóval elkezdődött, kedd reggel óta van itt az összes diák. Az iskolavezetés kicsit megújult, ketten vagyunk újak Ravival, a szingapúri barátunkkal.
A képen balról jobbra: Ashwin általános (fejlesztésekért, épületekért, stb. felelős) igazgatóhelyettes, Ganga gazdasági vezető, Kurian IBDP koordinátor, az igazgató Corey helye üres, Barbara a gimis igazgató, én az iskolalelkész (vagy ahogyan hivatalos levelezésben használni kell: Dean of Religious Life), Santhosh a tanulmányi igh. és Ravi a kollégiumok megbízott vezetője. Mellőle még András hiányzik, aki az általános iskola igazgatója.
A mindennapok is elkezdődtek, esszük az otthoni kolbászos tarhonyát, és örömmel játsszunk új társasjátékokkal 😀 Megköszönjük, ha az otthoni vakációból is gondoltok Ránk a 2019/20-as tanévünkben!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése