A harmadik túrára egyedül maradtam... mármint a családból. A gyerekeknek most már nem volt kedve, de így is örülök, hogy az előző két szombaton együtt mehettünk, meg ez egyébként is már egy hosszabb B túra volt.
Szóval a gimisekkel indultunk reggel hétkor, célunk az ún. Jerry's Point volt.
Az első pihenőhely:
Raja és Imre volt a két vezető:
Szépen látszik itt is az ún. step-farming, azaz a lépcsőzetes földművelés a hegyoldalban:
Itt álltunk meg reggelizni, és a bal felső sarokban (a házak mögött) látszik az úticélunk:
Reggeli:
Most sűrűbb erdőben haladtunk:
A Palani-hegység vonulatai megunhatatlanok:
Elég csúnyán nézett a kamerára:
Egy meglehetősen meredek részen ereszkedtünk le (aztán természtesen később ugyanitt fel):
Onnan jöttünk, a fehér ház mögött reggeliztünk:
Ez már egész közel a cél előtt, Raja is Jerry pontját fotózza, ott a szirt szélén (ahol egyedül áll egy vékony fa) készültünk ebédelni:
Dr. Imre mutatta, hogy merre is az arra:
Lent a völgyben Pallangi faluja:
Pallangi mögött még több száz felfedezésre váró ;) hegyvonulat:
Ez pedig már a célunknál, kilátás a Jerry's Pointól: itt a Poombariból Pallangiba vezető út a völgyben
A jól megérdemelt ebéd:
Nátán elhozta ezt a zöld alpakát, a World's Scholars Cup kabaláját is világot látni:
Találtunk egy bison(?)-fogazatot is:
Körtét szedő asszonyok már a hazafelé vezető úton:
Itt a városba visszaérve igazából a srácokat akartam volna fotózni, mert eszkábáltak maguknak egy deszkából, egy lécből meg 3 kicsi kerékből egy (végülis) bobot, amivel a lejtős betonúton eszméletlen tempóban közlekednek, cipőtalppal fékeznek... de a fényképezőgép elővételekor leálltak, sőt, még a kislányok is bejöttek pózolni az előtérbe :)
Hihetetlenek ezek az indiai nők, hatalmas súlyokat tudnak a fejükön vinni:
Du. 2 körül értünk haza kellemesen elfáradva.
Szóval a gimisekkel indultunk reggel hétkor, célunk az ún. Jerry's Point volt.
Az első pihenőhely:
Raja és Imre volt a két vezető:
Szépen látszik itt is az ún. step-farming, azaz a lépcsőzetes földművelés a hegyoldalban:
Itt álltunk meg reggelizni, és a bal felső sarokban (a házak mögött) látszik az úticélunk:
Reggeli:
Most sűrűbb erdőben haladtunk:
A Palani-hegység vonulatai megunhatatlanok:
Elég csúnyán nézett a kamerára:
Egy meglehetősen meredek részen ereszkedtünk le (aztán természtesen később ugyanitt fel):
Onnan jöttünk, a fehér ház mögött reggeliztünk:
Ez már egész közel a cél előtt, Raja is Jerry pontját fotózza, ott a szirt szélén (ahol egyedül áll egy vékony fa) készültünk ebédelni:
Dr. Imre mutatta, hogy merre is az arra:
Lent a völgyben Pallangi faluja:
Pallangi mögött még több száz felfedezésre váró ;) hegyvonulat:
Ez pedig már a célunknál, kilátás a Jerry's Pointól: itt a Poombariból Pallangiba vezető út a völgyben
A jól megérdemelt ebéd:
Nátán elhozta ezt a zöld alpakát, a World's Scholars Cup kabaláját is világot látni:
Találtunk egy bison(?)-fogazatot is:
Körtét szedő asszonyok már a hazafelé vezető úton:
Itt a városba visszaérve igazából a srácokat akartam volna fotózni, mert eszkábáltak maguknak egy deszkából, egy lécből meg 3 kicsi kerékből egy (végülis) bobot, amivel a lejtős betonúton eszméletlen tempóban közlekednek, cipőtalppal fékeznek... de a fényképezőgép elővételekor leálltak, sőt, még a kislányok is bejöttek pózolni az előtérbe :)
Hihetetlenek ezek az indiai nők, hatalmas súlyokat tudnak a fejükön vinni:
Du. 2 körül értünk haza kellemesen elfáradva.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése