Kodaikanalnak igazából egy múzeuma van, ami az itteni élővilágot mutatja be, és igazából (szerintem) az elmúlt 30 évben sokat nem változtattak rajta a megalapítás óta... Egy Sacred Heart College nevű hely az üzemeltetője, azaz a katolikus fenntartású Szent Szív Főiskola.
A tanárkísérők: Sunitha (biológia-kémia szakos, egyébként ő lakik a "régi" házunkban, és az ő kislánya Andrea egyik óvodása), Jill (egészségtant tanít), Priscilla (tamil- és zongoratanár), Imre (nyelvész, most történelmet tanít) és Pema (butháni dzongka nyelvtanár, ő az ún. advisor-társam).
Csatlakozik B, a hittantanár is :)
A helyi főiskola egyik papja mutatta be nekünk a múzeumot:
A kitömött, ill. "tartósított" állatok többsége valóban a '80-as évekből származik:
Már csak a tamil írás miatt is érdekes feliratok:
Ms. Sunitha kérdi Kyrant, hogy ugye jegyzetelt :)
Állítólag csak Kodaikanal környékén megtalálható fajok kerültek kiállításra, bár pl. tigris mostanában már biztosan nincs:
Nagyobb...
...és kisebb maradak:
Bison (az itt őshonos bölény) van bőven mindenfelé, bár a saját lakásunk környékén mostanában nem sétálnak...
Mérsékelten érdeklődő diákjaink:
Nemcsak állatok vannak:
Vaddiszó, ló, tigris, párduc, krokodil és emberi koponyák:
Itt még azt is elolvashatjátok, hogy mi a különbség mérges kígyók tekintetében a venomous és a poisonous között ;)
Egy ősrégi Kodai-térkép zárja a kiállítást, amikor még kb. harmadennyi lakosa volt a városnak, és tizedennyi terület volt beépítve:
A kilencedikesekkel látogattunk el ide egyik délután biológiatanárnő kolléganőnk szervezésében.
Nem bölény, bivaly.
VálaszTörlés